Így segítsük a hidegben éhező fecskéket!

• EXO
• 2025. szeptember 11.
• 36

A fecskék különösen érzékenyek a több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ilyenkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek”, és a madarak éhezni kezdenek, három-négy nap múlva pedig tömegesen éhen pusztulnak.

Az épületekre, ezek közelébe beülő fecsketömegek számára valódi segítséget jelenthet a garázs, melléképület stb. megnyitása. Ugyanakkor sajnos képtelenség etetéssel segíteni az egyszerre bajba kerülő fecskék ezrein, tízezrein, de egy-két fészek, néhány madár esetében erre is van esélyünk – olvashatjuk az MME oldalán.

Az épületekre, ezek közelébe (pl. kerítésre, vezetékekre) beülő fecsketömegek számára segítséget jelenthet a garázs, a melléképület, a lépcsőház, az istálló megnyitása. Tartós eső idejére, illetve éjszakára nyugodtan zárjuk is be ide a madarakat! A fecskék így melegben tudják átvészelni a rossz időt, így akár egy-két nappal is tovább kibírják. Amint eláll az eső, nyissuk ki az ajtókat, hogy ki tudjanak repülni vadászni! Ezzel a módszerrel akár madarak ezreinek is hathatós segítséget tudunk nyújtani.

A Mentsük meg a fecskéket! Facebook-csoportban olvasható a következő bejegyzés: „Mai napom a 71-es főút (Balaton, északi part) mentén a fecskék mentésével telt, az út mellett próbáltam lassítani az autós forgalmat bizonyos szakaszokon (Tihanynál és az 52-es km körül), ahol nagyobb csapatban gyűltek össze a fecskék élelmet keresve, az úttest felett legyengülten repkedve. A helyzetük kritikus. Utána Vonyarcvashegyhez mentem további egyedeket menteni. Út közben több településen is áthaladva hasonló fecskerajokkal találkoztam, sokan közülük már teljesen legyengülve az úttestre is leszálltak. Az elütött egyedek számát nem is tudom megbecsülni.”

A bejegyzés egy figyelemfelhívással ér véget: „Aki úgy érzi a hideg és az eső ellenére, hogy szívesen segítene ezeknek az ártatlan kis fecskéknek a túlélésben, örömmel venném, ha csatlakozna a mentőakcióhoz, és a nagyobb fecskeforgalmú szakaszokon a jelenlétével lassítaná az autós forgalmat.”

2024-ben a hideg, csapadékos idő és a táplálékhiány borzasztóan megtizedelte a vonulásra készülő fecskéket. A Magyar Madártani Egyesület segítséget nyújt abban, miként segíthetjük át a legyengült fecskéket a tavalyihoz hasonlóan nehéz időszakokon.

A 2024 szeptemberében történelmi árvizet okozó Boris-ciklon másik, kevésbé ismert következménye a madarak és főként a fecskék tömeges pusztulása volt. A lehűlés épp azokban a napokban következett be, amikor a fecskék vonulása zajlott. Az északabbra lévő országokból jövő madarak éppen akkor érkeztek, amikor a szélsőséges időjárás miatt a fő élelemforrásukat jelentő rovarok eltűntek. Az éhség miatt legyengült madarak ezrével pusztultak el. Azok, amelyek mégis átvészelték ezeket a napokat, nagyon legyengülve tudtak csak továbbindulni. Az ilyen események nem példa nélküliek, azonban míg korábban évtizedenként egyszer fordult elő ilyen katasztrófa, napjainkban egyre több hasonlóan szélsőséges problémától lehet tartani.

Fiókák

Amint a költési időszakban észrevesszük, hogy a rossz idő miatt a szülők nem repülnek és fél napja nem etetnek, a fiókamentés oldalán részletesen bemutatott táplálékfalatkákat (a lisztkukacot előzetesen leforrázva) csipesszel kínálhatjuk fel az elérhető magasságban lévő fészekben ülő, tátogva eleséget kérő fiókáknak.

Ha a fiókák nem kérik tátogva az eleséget (amikor kihűlnek, erre már nem is képesek), és ki tudjuk venni őket a fészekből (a nyitott fészket építő füsti fecskék esetében ez nem jelent gondot, a zárt fészekben lévő molnárfecskék esetében viszont ez gyakran nem lehetséges), a kedvezőtlen időjárás végéig dobozban, kézből etethetjük őket.

Amint megjavul az idő, tegyük vissza a fiókákat, illetve hagyjuk abba az etetést, a feladatot az ismét vadászni kezdő szülők visszaveszik tőlünk.

Elsőként a sarlósfecskék kezdenek „potyogni”

A világviszonylatban is a legszélsőségesebb repülő életmódot folytató sarlósfecskék a költési időszakon kívül nem szállnak le, aludni is a levegőben alszanak. Éppen ezért rossz időben egy-másfél nap éhezést követően elsők között ezek a „fecskék” (valójában nem fecskék, még csak nem is énekesmadarak) kezdenek a talajra hullani. Innen ráadásul a rendkívül hosszú szárnyaik, nagy testméretük és rövid, csak kapaszkodásra és kúszásra alkalmas lábaik miatt maguktól nem vagy alig képesek a levegőbe emelkedni, különösen nem legyengült állapotban.

Felnőtt madarak

Több napig elhúzódó hideg, csapadékos időben az öreg madarak is éheznek (ez költési és vonulási időszakban egyaránt előfordulhat), ezért ilyenkor úgy csökkentik az energiaveszteséget, hogy szorosan összebújva az eresz alá, az épületpárkányra húzódva üldögélnek. Ilyenkor még néhány évtizede is segítették őket a lakott, kivilágított istállók, ahova nemcsak melegedni tudtak behúzódni, de ott vadászhattak is a zárt tér melegében repkedő legyekre.

Ha a felnőtt madarak ilyen jellegű gyülekezését tapasztaljuk (többnyire a rossz idő második-harmadik napjának tájékán), megpróbálkozhatunk az etetésükkel. Első körben az eresz alatt, az ablakpárkányon üldögélő vagy az épület helyiségeinek melegébe behúzódó madarak közelébe lapos tálkába (a legjobb a műanyag virágalátét) élő lisztkukacokat, ezek mellé apróra vágott egyéb táplálékot (lásd a következő mondatban) tehetünk ki, ezeket a kiéhezett madarak jó eséllyel felcsipegetik. Mivel a fecskék repülő (mozgó) rovarra vadásznak, a nem mozgó darabolt marhahúsról, a nedves macskakonzervről, a túró, reszelt sajt, főtt tojás keverékéből álló táplálékról a madarak nagy valószínűséggel nem feltételezik, hogy ezek ehetők. Ezért érdemes lisztkukacot is tenni rájuk, hátha ez segíti a madarakat a táplálék felismerésében.

Ha a kifejlett fecskék már annyira legyengültek, hogy akár kézzel megfoghatók, akkor őket is a fiókákhoz hasonló módon, a lakás melegében, dobozban tartva, kézből etethetjük az időjárás kedvezőbbé válásáig.

A röpképes fecsketömegek számára kinyithatunk ajtót!

Egészen néhány évtizeddel ezelőttig a molnár- és a füsti fecskéknek sokkal könnyebb dolguk volt hűvös idő esetén (ráadásul a szélsőséges időjárás gyakorisága és ereje is sokkal-sokkal kisebb volt). Akkor, amikor az ország minden településén, szinte minden portán ott voltak a lakott istállók, a fecskék akár napokra be tudtak húzódni a gerendákra, a jó melegbe, ahol a rovarok is repültek, így még táplálkozni is tudtak.
>Amikor az ökológiai rendszer mind nagyobb része felborulóban van, akkor ezzel összefüggésben az olyan „társadalomökológiai” folyamatok is negatívan hatnak, mint a háztáji állattartás szinte teljes megszűnése, az istállók eltűnése.

Állományszintű etetésük sajnos nem lehetséges

A fecskék mentése, fogságban való táplálása az egyik legnehezebb madármentési feladat, még kisszámú (néhány tíz, esetleg egy-kétszáz) madár esetén, profi szakszemélyzettel is csak néhány napig lehet végrehajtani. Ennek okai:

• rossz időben régiós, országos vagy akár kontinentális nagyságú területen egyszerre kerülnek bajba, ilyenkor az eléhezett és talajra került madarak száma legalább több száz, de inkább tíz- és százezres nagyságrendű, ennyi állatot pedig képtelenség órák alatt menteni, majd ellátni;
• különösen a molnárfecskék esetében a fészkek gyakran olyan magasan vannak, hogy oda még emelőkosaras darus kocsival is bajos feljutni;
• ráadásul a zárt fészket építő molnárfecskék fiókáihoz a szűk röpnyíláson keresztül alig vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni, és kiszedni őket;
• a fecskék szélsőségesen repülő életmódot folytató madarak, kalitkába helyezve nem tudnak az ülőrudak között ugrálni, ezért csak egy helyben ülnek, illetve miután a talajra kerültek, nem tudnak visszajutni az ülőrúdra;
• a rengeteg egymás alatt üldögélő fecske potyogó ürüléke beszennyezi a lentebb lévő madarak szárny- és farktollainak végét, ami így néhány nap alatt is annyira szennyeződhet (különösen a talajra esett és ott mászkáló példányok esetében), hogy a fecskék röpképtelenné válnak;
• ezért a mentett fecskék tartásához sok, megfelelő szellőzőnyílással ellátott papírdobozra és nagy helyre van szükség;
• repülő rovarra vadászva nem tudnak azonnal maguktól, tálból enni (ezt általában csak hosszú idő alatt tanulhatják meg), ezért a rengeteg madarat néhány óránként egyesével kézbe véve kell aprólékos munkával megetetni.

Ráadásul a telepek is költésre alkalmatlanná válnak

Hosszan tartó nyári lehűléskor a több napos táplálékhiány miatt először a fiókák, majd a szülők is tömegesen elpusztulhatnak a fészekben. Éppen ezért ilyen állománypusztulást követően, a költési szezon után szükség lehet a molnárfecsketelepek felújítására.

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljuk, vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
   • Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, az időpont, a cselekmény leírásával a Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
     >LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐJÉBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
     A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
     A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz-e-maileket küld.
   • Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk, vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá, ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
   • Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
   • Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske- és gyurgyalagpartfal-megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

      

 

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg.

Forrás: greendex.hu