Furcsa repülő kullancsok jelennek meg a nyár végén

• EXO
• 2025. szeptember 6.
• 6

A nyár vége és az ősz kezdete nemcsak a gombaszedők és kirándulók szezonja, hanem a különös, sokak számára eddig ismeretlen vérszívóké is: a kullancslegyeké.

Ezek a makacs élősködők egyre nagyobb számban jelennek meg hazánk erdeiben, és egyre gyakrabban keserítik meg a túrázók, vadászok és állattartók életét. Bár a szakemberek már régóta ismerik őket, az utóbbi években a panaszok és észlelések száma jelentősen emelkedett.

Miért hívják őket repülő kullancsoknak?

A kullancslegyek első ránézésre valóban hasonlítanak a kullancsokra, de valójában rovarok, nem pókszabásúak. A név onnan ered, hogy életmódjuk erősen emlékeztet a jól ismert kullancsokéra: vérrel táplálkoznak, és képesek hosszabb ideig egyetlen gazdaállaton élősködni. Egyes fajok szárnyasak, mások szárnycsonkkal vagy teljesen szárny nélkül élnek, sőt olyan is akad, amelyik a gazdára kerülve végleg megszabadul szárnyaitól, és hátralévő életét annak szőrzetében vagy tollazatában tölti.

Erős kitinvázuk és kampós lábaik miatt rendkívül nehéz őket elcsapni. Aki próbált már megszabadulni egy szarvas-kullancslégytől, az tudja: szinte hangtalanul érkeznek, majd makacsul kapaszkodnak a bőrbe vagy a ruhába.

Hazánkban leggyakrabban két kullancslégyfajjal lehet találkozni: a ló-kullancsléggyel és a szarvas-kullancsléggyel.

• Ló-kullancslégy (Hippobosca equina): Ez a nagyobb, 6–9 milliméteres faj inkább lovakon és szarvasmarhákon telepszik meg, de az embert is megtámadhatja. Mérete és strapabíró testfelépítése miatt szinte lehetetlen leütni – az állattartók jól ismerik a szívósságát. Embert ritkán választ tartós gazdának, de csípése fájdalmas lehet, és kórokozókat is hordozhat.
• Szarvas-kullancslégy (Lipoptena cervi): Ez a kisebb, 5–7 milliméteres faj jóval gyakrabban találkozik emberekkel. Leginkább túrázás közben támad, amikor egész rajokban szállhatnak rá a kirándulók ruházatára. A különösen kellemetlen tulajdonsága, hogy a gazdára érve leveti szárnyait, majd beássa magát a szőrbe vagy a hajba.

Eltávolítása nehézkes, és csípése hosszú ideig viszkető, duzzadt nyomot hagyhat.

Betegségeket is terjeszthetnek

A kullancslegyek legnagyobb kockázata, hogy vérszívás közben kórokozókat is átadhatnak. Bár Magyarországon eddig ritkán mutattak ki súlyos fertőzéseket, néhány eset ismert. A ló-kullancslégy terjesztheti a Q-lázat okozó Coxiella burnetii baktériumot. A szarvas-kullancslégy csípése után gyakran jelentkezik hosszan tartó bőrgyulladás, amelyet a Bartonella schoenbuchensis nevű baktériumhoz kötnek. A piros, kemény duzzanat sokszor hetekig, ritka esetekben akár hónapokig is megmarad.

Külföldi vizsgálatokban kimutatták már belőlük a Nyugat-nílusi vírus genetikai nyomait is, de egyelőre nem bizonyított, hogy aktívan terjesztenék is a kórokozót. Súlyosabb kockázatot jelenthet, hogy bizonyos embereknél allergiás reakció, sőt anafilaxiás sokk is kialakulhat egy-egy csípést követően, bár ez nagyon ritka.

Miért most szaporodtak el?

A jelenség mögött több tényező állhat. Az állattartás és a vadállomány növekedése kedvez a kullancslegyeknek, hiszen így több a potenciális gazda. A szakemberek ugyanakkor a klímaváltozással is összefüggést sejtenek: a melegebb telek és hosszabb nyarak elősegítik a rovarok túlélését és szaporodását.

Keve Gergő, az Állatorvostudományi Egyetem parazitológusa szerint a kullancslegyek már évtizedek óta jelen vannak Magyarországon, de számuk növekedése és a velük kapcsolatos panaszok felerősödése valószínűleg a környezeti változások következménye. Az is előfordulhat, hogy új fajok érkeznek hozzánk a környező országokból: például a kutya-kullancslégy (Hippobosca longipennis) vagy egy másik szarvas-kullancslégy faj (Lipoptena fortisetosa), bár ezek emberre kevésbé veszélyesek.

Hol és mikor lehet velük találkozni?

A legtöbb panasz augusztus végétől október elejéig érkezik, vagyis éppen most, a kirándulószezon csúcsán a legaktívabbak. Ugyanakkor a fagymentes időszakban szinte egész évben előfordulhatnak, különösen erdős, vadban gazdag területeken. Leginkább a vadászok, erdészek és természetjárók számolnak be tömeges jelenlétükről, de lovardák környékén is rendszeresek a találkozások.

Mivel a kullancslegyek kifejezetten ragaszkodó élősködők, a védekezés legbiztosabb módja a megelőzés. A szakértők a következőket javasolják:

• Megfelelő ruházat: túrázáshoz érdemes hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsőt viselni, szorosan záródó mandzsettával.
• Világos színek: ezeken könnyebben észrevehetők a rovarok.
• Fej- és hajvédelem: sapka vagy kendő viselése segíthet megakadályozni, hogy a szarvas-kullancslégy a hajba fúrja magát.
• Rovarriasztó szerek: bár hatékonyságuk változó, sok esetben csökkenthetik a támadások számát.
• Állatok védelme: lovak és szarvasmarhák esetében állatorvosi készítmények használata javasolt.

Ha mégis megcsípnek, a duzzanatot érdemes hűteni, fertőtleníteni, és tartós panasz esetén orvoshoz fordulni.

Forrás: green.hu