Dévaványa térségében nőtt a telelő erdei fülesbaglyok száma
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében január 23-25. között zajlott le az országos erdei fülesbagoly számlálás. Ebbe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványai Tájegységén dolgozó szakemberei is bekapcsolódtak – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.
A felmérés során kiderült, hogy a vizsgált öt településen idén több erdei fülesbagoly telel, mint a korábbi években. Összesen 361 példányt regisztráltak. Dévaványán 85, Gyomaendrődön 74, Szeghalmon 140, Füzesgyarmaton 42, Ecsegfalván pedig 20 erdei fülesbaglyot találtak. A megfigyelt egyedek mind belterületen voltak, elsősorban a jó rejtőzést biztosító fenyő- és tujafákon, de jelentős számban tartózkodtak a kevesebb takarást nyújtó platánfákon is.
A január végi időszakban az erdei fülesbaglyok még a csoportos nappalozóhelyeken fordulnak elő, ahol jól számba vehetők az ismert előfordulási helyeken. Alkonyatkor repülnek ki táplálkozni és a hajnali órákban térnek vissza a belterületre.
Az, hogy dévaványai tájegységünkön a korábbi évekhez képest nagyobb volt a megszámlált mennyiség, köszönhető annak is, hogy 2025-ben már jelentős állománynövekedést mutatott a baglyok legkedveltebb tápláléka, a mezei pocok. Jelenleg is zajlanak kutatások az erdei fülesbagoly táplálékválasztásával kapcsolatban. A táplálék összetételét a köpetek vizsgálatával állapítják meg. A baglyok ugyanis a meg nem emészthető szőr-, toll- és csontmaradványokat, sötét gombóccá formálva kiöklendezik a nappalozóhelyeken. Ha egy adott helyen sok bagoly gyűlik össze, akkor a fák alját szinte rétegként borítják be a sötét színű köpetek. Ez jó információt szolgáltat arról is, mely fákon érdemes keresni a nappalozó baglyokat, mert a kis feketés gombócok tömege elárulja a jelenlétüket.
Idén egyetlen réti fülesbaglyot sem találtak a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok között. Ez bizonyára annak köszönhető, hogy a pusztai mocsárrétek zsombékosainak állapota most megfelelő a réti fülesbaglyok nappalozásához, ezért nem húzódnak be a településekre.
Magyarországon vannak olyan települések, amelyekben telente akár 600-800 erdei fülesbagoly is koncentrálódik. Ilyen például Kisújszállás és Túrkeve is. Utóbbi települést éppen ezért a baglyok fővárosának is nevezik.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
- Böjtöléstől mulatságig: a húsvéti ünnepkör története
- A termékenységet és a jószerencsét táplálták a húsvéti hagyományok
- Közös ügyünk az állatvédelem: családi nappal formálták a szemléletet Hetvehelyen
- Nevet keresnek az abonyi gólyáknak – bárki szavazhat
- Meglepő fordulat a pusztán: fészket cseréltek a sasok
- Figyelmeztet az MME: így védhetők meg a partifecskék az építési területeken
2026. április 12.
Egy kidőlt fa is életeket ment – ezért fontos a holtfa az erdőben
2026. április 12.
Csikkekkel védekeznek? A cinegék különös viselkedésének magyarázata
2026. április 12.
Amikor a macska gyúrni kezd – Mi áll a dagasztás mögött?
2026. április 11.
Csikkért jutalom: varjak tisztítják az utcákat Svédországban
2026. április 11.
Melyik kutya való kisgyerek mellé?
2026. április 11.