Csülök búcsúzik Szegedtől – Lengyelországba költözik az indiai orrszarvú
- Gondozoo
- 2026. február 17.
Lengyelországba költözik Csülök, a Szegedi Vadaspark hím indiai orrszarvúja. Akeno marad, és hamarosan nőstény társat kap.
Csülök új otthonba költözik 🦏
Lengyelországba, a Wrocławi Állatkertbe utazik Csülök, a Szegedi Vadaspark nyolcéves hím indiai orrszarvúja (Rhinoceros unicornis).
A másik hím, Akeno Szegeden marad – és hamarosan nőstény társat kap.
Egy háromtonnás láda és sok türelem
A különleges szállításhoz szükséges konténer a cseh Dvůr Králové Állatkertből érkezett Szegedre. A háromtonnás láda telepítése és rögzítése után kezdődik Csülök tréningje.
Egy ilyen súlyú és erejű állatot ugyanis csak úgy lehet biztonságosan szállítani, ha önként bemegy a szállítóládába. A folyamat türelmet, következetességet és sok gyakorlást igényel – de az állat biztonsága az első.
Hosszú távú tenyésztési terv
A Szegedi Vadaspark 2020-ban átadott orrszarvúházába abban az évben két fiatal hím érkezett a nemzetközi fajmentő tenyészprogram részeként.
Már akkor szerepelt a szakmai célok között, hogy az egyik ivarérett hímet nőstényre cserélik. A fajkoordinátor döntése alapján Csülök tenyésztési céllal költözik Wrocławba, míg Akeno marad, és rövidesen nőstény érkezik mellé.
A döntés mögött viselkedésbiológiai okok is állnak. A fiatal hím orrszarvúak ivarérett korukig tarthatók együtt, később azonban erősödik a territoriális viselkedés, és az addigi „baráti csetepaték” komoly agresszióba fordulhatnak.
Egy faj, amely majdnem eltűnt
Az indiai orrszarvú az állatkertek világában kiemelt faj. Száz évvel ezelőtt a kipusztulás szélére sodródott: alig maradt néhány példány India északi részén, főként Assam tartományban.
Trófeájukért és a hagyományos ázsiai gyógyászatban tulajdonított – tudományosan nem igazolt – hatásuk miatt vadászták őket.
Az aktív természetvédelmi munkának köszönhetően ma már több mint kétezer egyed él a vadonban, de a veszély továbbra sem múlt el.
Páncélos óriások
Az indiai orrszarvú az öt ma élő orrszarvúfaj egyike. Testhossza a nőstényeknél meghaladja a három métert, a hímeknél akár a három és fél métert is, tömegük 1600–3200 kilogramm között mozog.
Vastag, redőzött bőrük miatt gyakran nevezik őket „páncélos orrszarvúnak”, mert megjelenésük a középkori lovagokra emlékeztet.
Többnyire magányosan élnek, kivéve a borjakat nevelő nőstényeket. Naponta testsúlyuk mintegy egy százalékának megfelelő táplálékot fogyasztanak – főként fűféléket, de gyümölcsöket, leveleket, ágakat és vízinövényeket is.
Egy búcsú és egy új kezdet
Csülök költözése egyszerre jelent búcsút és lehetőséget.
Búcsút Szegedtől – és lehetőséget arra, hogy a fajmegőrzési program részeként hozzájáruljon az indiai orrszarvúk jövőjéhez.
Szegeden pedig új fejezet kezdődik: Akeno mellé hamarosan nőstény érkezik, ami a Vadaspark hosszú távú tenyésztési terveinek megvalósulását hozhatja közelebb.
Forrás: MTI
- Böjtöléstől mulatságig: a húsvéti ünnepkör története
- A termékenységet és a jószerencsét táplálták a húsvéti hagyományok
- Nő a nagytestű ragadozók száma a Bükkben
- Elképesztő távolságokat tesznek meg költöző madaraink – mutatjuk a légifolyosókat
- Több problémára világított rá a szigetközi rétisas esete
- A nyuszi nem ünnepi kellék, hanem élőlény
2026. április 6.
Mit jelent, ha a kutya félrebillenti a fejét?
2026. április 6.
A világ legdrágább műkincsei közé tartoznak a Fabergé-tojások
2026. április 5.
Nyolc állati képesség, amit az ember is megirigyelhet
2026. április 5.
Böjtöléstől mulatságig: a húsvéti ünnepkör története
2026. április 4.
Nem csak tisztálkodás: ezért nyalogatják magukat a kutyák és macskák
2026. április 4.