Az év madárbarát települése 2024

A benyújtott pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok az önkormányzatok akik jelentkeztek, szívügyüknek érzik a madarak és az élővilág védelmét. Rengeteg olyan intézkedést hoztak, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a természet védelméhez.

Néhány ilyen intézkedés az Év Madárbarát Települése díjat 2024-ben elnyerő Csongrádon:

• Folyamatosak a lakosságot bevonó madárvédelmi akciók, az aktuális madárvédelmi teendőkről a helyi TV adásaiban is tájékoztatják a nézőket.
• A településen több mint 200 madárvédelmi eszköz van kihelyezve az etetőktől a gólyafészek-emelőn át a vércseládákig.
• Helyi jelentőségű természetvédelmi területeket létesítettek és gondoskodnak a kezelésükről. Ennek részeként szabályozzák például a mezőgazdasági tevékenységet, ami hatással lehet a védett területre.
• A közeli motocross pályán a gyurgyalagok költési ideje alatt májustól július közepéig  tilos motorozni, hogy ne zavarják a madarakat.
• A gyerekeknek van Tiszavirág vetélkedő, Föld-víz-levegő természetismereti verseny, madarak éjszakája, és sokan bekapcsolódnak az Európai Madármegfigyelő Napok nemzetközi akcióba.
• Rendeletet alkottak a zöldterületek és a fásszárú növények védelmének helyi szabályairól.
• A helyi természeti értékek feltárását és biodiverzitás-monitorozását egy ottani civil szervezet végzi polgári természetőrökkel karöltve.
• Méhlegelőt tartanak fenn a beporzó rovarok segítésére
• Ivartalanítási akciókat szerveznek, hogy csökkentsék a kóbor macskák számát

A pályázatokban számos más lépésről is beszámoltak a jelentkezők, amivel egy település segítheti a természet védelmét és ez követendő példa lehet mások számára is:

• Lepkekertet, sünszállót, rovarhotelt telepítenek iskolák, óvodák udvarára és méhlegelőnek meghagyják a természetes vegetációt.
• Tiltják a káros növényvédő szerek, például a glifozát tartalmú gyomirtó használatát a zöldterületeiken.
• Fakatasztert készítenek, amelyben nyomon követik a fák életkorát, egészségi állapotát, kezeléseit.
• Fakivágás előtt zoológiai vizsgálatot végeznek akkor is, ha az télen történik. Ennek azért van jelentősége, mert például a macskabaglyoknak már februárban is lehet többhetes, de még röpképtelen fiókája.
• Megtartják a kiszáradó holtfákat, amelyek rengeteg élőlénynek adnak táplálékot, búvó- és szaporodóhelyet.
• A helyi építési szabályzatba beépítenek természet- és klímavédelmi szempontból kedvező előírásokat, például 150 négyzetméterenként 1 nagy lombos fa telepítése kötelező a magáningatlanokon is.
• Ugyancsak heyi szabályozással tiltják az invazív fafajok telepítését a kertekben is.
• Egyeztetnek a gazdálkodókkal, hisz a település környékén alkalmazott mezőgazdasági módszerek komoly hatással vannak a településre és az ott található élővilágra is.
• A felmerülő ember-állat konfliktusokat igyekeznek megelőzni vagy feloldani például azáltal, hogy az önkormányzat takarítja a gólyafészek alatti területet, de arra is van példa, hogy egy magántulajdonban lévő ingatlanon a város vállalta 400 fiatal nyárfa dróthálóval történő becsomagolását, hogy megelőzzék a hódrágás okozta kárt

„A díjra pályázó minden önkormányzatnak szívből gratulálunk! Bízunk abban, hogy sokan követik majd a példájukat és átveszik a jógyakorlataikat. Szeretnénk, ha egyre több lenne a természetbarát, fenntartható, élhető település Magyarországon“ – mondta dr. Halmos Gergő, az MME igazgatója.

„Nagyon köszönöm minden pályázónak, hogy megosztotta velünk milyen tevékenységgel segítik településükön a madarakat, a természet védelmét. Gratulálok a kiváló pályázatokhoz. Igyekszünk a jó gyakorlatokat a lehető legszélesebb körben megosztani” – mondta Frenyó Gábor, a MATELOSZ elnöke.

Forrás: mme.hu