Az állatvilág IQ királyai

• EXO
• 2025. augusztus 8.
• 7

Az intelligencia nemcsak az ember kiváltsága: a természet tele van olyan állatokkal, akik logikából, emlékezetből vagy problémamegoldásból simán lepipálják az embert – vagy legalábbis meglepően közel járnak hozzá. De vajon ki lenne a természet királya, ha az IQ-tesztek a dzsungelben zajlanának?

A holló, aki emlékszik, tervez és trükközik

A hollók (és általában a varjúfélék) rendre az állati intelligencia toplistáján szerepelnek. Nem véletlenül: a kutatások szerint képesek eszközt használni, problémákat lépésről lépésre megoldani, és akár két évvel későbbre is tervezni. Egy 2020-as tanulmányban (Kabadayi et al.) hollók a jutalmat elhalasztották, hogy később egy jobb jutalomhoz jussanak – vagyis értették a halasztott jutalom fogalmát, ami gyerekeknek is nehéz.

Delfinek: a víz alatti zsenialitás

A palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) egymás nevét használják, és különösen jók a tükörtesztben – azaz felismerik magukat. Ez utóbbi az öntudat egyik jele, amit csak kevesen tudnak: a nagy majmok, az elefántok és… a szarka (erről később!). Egy 2013-as kutatás (King et al.) igazolta, hogy a delfinek egyedi sípszóval hívják egymást, amely gyakorlatilag egy név.

A polip: nyolckarú rejtély

A polipokat egyre többen tartják a gerinctelen világ Einsteinjeinek. A Seattle-i Akváriumból megszökött polip esete világhírű: kinyitotta a zárat, letekerte a csövet és visszacsusszant az óceánba. A 2016-os kutatások (Godfrey-Smith és Kuba) szerint a polipok agya nem központosított, mégis képesek tanulni, kísérletezni, megjegyezni. A karjaikban is vannak idegsejtek, így részben „önállóan gondolkodnak”.

Elefántok: nem felejtenek – és számolnak

Az elefántok társas kapcsolatai összetettek, és még a halott társaikra is reagálnak. Egy 2011-es tanulmány (Byrne et al.) szerint megsiratják elhunyt családtagjaikat, és felismerik a saját tükörképüket. Emellett képesek összehasonlítani mennyiségeket, ami alapszintű aritmetikai készségre utal.

Szarkák: a meglepő öntudat

A tükörtesztet ők is sikeresen teljesítik – a madarak közül elsőként. A Ruhr Egyetem kutatói (Prior et al., 2008) bebizonyították, hogy a szarkák képesek magukat felismerni, ami a korábbi elképzelések szerint kizárólag az emberszabásúak kiváltsága volt. Ez a felfedezés újragondoltatta, hogyan mérjük az intelligenciát.

Disznók: többre képesek, mint gondolnád

A malacokat gyakran alábecsülik, pedig kognitív képességeik vetekszenek a kutyákéval – sőt, néha túl is szárnyalják. Képesek joystick-kal irányítani egy számítógépes kurzort (2009, Moore et al.), és megtanulják, hogyan jutalmazzák meg magukat – sőt, másokat is.

Ki a nyertes?

Ne várjon egyértelmű sorrendet: az állati intelligencia sokféle lehet. A hollók logikusak és emlékezősek, a polipok feltalálók, a delfinek empatikusak, a szarkák öntudatosak, a disznók pedig ügyes problémamegoldók. Az „IQ-lista” attól is függ, mit értünk intelligencián: szociális érzékenység, tanulási képesség vagy eszközhasználat?

Mire tanítanak minket az állati zsenik?

A természetes intelligencia sokszínű – és gyakran alábecsült. Minden egyes állatfaj a maga módján okos, csak a „vizsga” kérdéseit kell jól megfogalmazni. És ha legközelebb egy varjú figyel a padon, gondoljon arra: lehet, hogy épp Önről készít jellemrajzot.

Forrás: termeszeti.hu