A természet fáradhatatlan szolgálója: 200 éve született Xántus János
- EXO
- 2025. október 5.
A magyar természettudomány egyik legsokoldalúbb alakja, aki túlélte a szabadságharcot, bejárta Amerikát, és megalapította a Fővárosi Állatkertet.
1825. október 5-én született Xántus János, a 19. század egyik legsokoldalúbb magyar tudósa. Zoológus, etnográfus, világutazó – és nem mellesleg a Fővárosi Állat- és Növénykert első igazgatója. Életútja regénybe illő: katonaszökevényből lett világhírű tudós, akinek neve ma is több állatfaj és intézmény nevében él tovább.
Egy magyar, aki meghódította Amerikát
Xántus János kalandos úton jutott el a tudomány világába: fiatalon részt vett az 1848–49-es forradalomban, majd emigrációja során egészen az Egyesült Államokig jutott. Itt nemcsak helytállt – geológusként, majd természettudósként is nevet szerzett. Felfedezéseit a híres Smithsonian Intézet gyűjteményeiben is őrzik, és több állatfajt is róla neveztek el, köztük a Xantus-kolibrit (Hylocharis xantusii).
A magyar állatkert atyjává vált
Hazatérve nemcsak hozta a világot Magyarországra, de be is mutatta azt: 1866-ban ő lett a megnyíló budapesti állatkert első igazgatója. Nemcsak egzotikus állatokkal népesítette be a kertet, de ismeretterjesztő munkásságával a természettudományokat is közelebb hozta a nagyközönséghez. Szenvedélyesen hitt abban, hogy az oktatás és a természetvédelem kéz a kézben járhatnak.
Öröksége ma is él
Xántus János nevét ma múzeumok, állatfajok, természetvédelmi területek viselik, emlékét pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert minden évben őrzi – különösen születésnapján, október 5-én. Ő volt az, aki szó szerint „hazahozta a világot”, és megmutatta: a tudomány, a kalandvágy és az elkötelezettség nem zárják ki egymást – sőt, együtt válnak igazán inspirálóvá.
Xántus János nemcsak a múlt, hanem a jövő is: példát mutat, hogyan lehet szenvedéllyel, bátorsággal és tudással maradandót alkotni – határokon innen és túl.
- A magyar szürkemarha titka: ezért „pirók” színűek születéskor a borjak
- 99 millió éves titkok: új őscsigafajokat fedeztek fel magyar kutatók
- Elindult hazánk első diplomához nem kötött állatvédelmi ösztöndíja!
- Fenséges ragadozómadarak a téli puszták felett
- A gazdálkodók szalma felajánlásokkal segítik az állatmenhelyeket a hideg időben
- Magyar dinoszaurusz írja át az evolúciót – Iharkút világszenzációja
2026. január 11.
Debreceni kismacska kalandja: szorult helyzetből szerető családba
2026. január 10.
Erdélyi kopó: A vadászat mestere a Kárpátokból
2026. január 10.
Elindult hazánk első diplomához nem kötött állatvédelmi ösztöndíja!
2026. január 10.