A Duna legendája visszatért – de vajon meddig marad?
A Duna egykori óriása lett az „Év hala 2026”. A vágótok ritka, védett halfaj, amely ma már csak elszórtan bukkan fel magyar vizeinkben.
🐟 Ritka óriás nyerte el az „Év hala 2026” címet
A vágótok került a figyelem középpontjába
Nem mindennapi győztest hirdettek az „Év hala 2026” szavazáson:
👉 a védett vágótok, ez a hajdan gyakori, ma már alig látható dunai óriás végzett az első helyen.
A voksolást a Magyar Haltani Társaság hirdette meg, az eredmény pedig egyértelmű üzenetet hordoz:
💬 ideje újra beszélni erről az eltűnőben lévő halfajról.
📊 Szoros verseny, egyértelmű üzenet
A december 31-én délig beérkezett szavazatok alapján:
- 🥇 vágótok – 45,2%
- 🥈 szilvaorrú keszeg – 31,2%
- 🥉 paduc – 23,6%
A szavazók közel fele a vágótokra voksolt, ezzel egy ritkán látott halfaj került újra a figyelem középpontjába.
🌊 Egykor a Duna óriása volt
A vágótok nemcsak ritkasága, hanem méretei miatt is legendás:
- testhossza akár 3 métert is elérhet
- tömege meghaladhatja a 100 kilogrammot
Nevét jellegzetes, erős csontvértezetéről kapta, amely messziről felismerhetővé teszi.
A múltban a tokfélék rendszeresen felúsztak a Fekete-tengerből a Dunába, sőt annak nagyobb mellékfolyóiba is ívni. Ez az ősi vándorlás azonban az 1970-es évektől szinte teljesen megszűnt, amikor a nagy dunai erőművek – köztük a Vaskapu – elvágták természetes útvonalaikat.
🚫 Ma már szinte csak vendég Magyarországon
Az elmúlt öt évtized adatai alapján a vágótok csak elszórtan és kivételes esetekben került elő természetes vizeinkből, például:
- a Dunából
- a Ráckevei (Soroksári)-Dunából
- vagy a Tiszából
A szakemberek szerint a legtöbb észlelés mesterséges kihelyezésekhez köthető, nem természetes állományhoz.
Külön gondot jelent, hogy egyes horgásztavakba is betelepítették a fajt, nem megfelelő élőhelyekre. Az ott élő példányok rossz kondíciója sokszor a közösségi médiában megjelenő fotókon is látható.
⚠️ Védelem alatt áll – mégis veszélyben van
A vágótok 1988 óta védett faj Magyarországon, természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 forint.
Ez azonban önmagában nem garancia a fennmaradására:
- élőhelyei beszűkültek
- természetes szaporodása erősen korlátozott
Az „Év hala 2026” cím ezért jóval több, mint elismerés:
✨ figyelemfelhívás egy olyan halfaj sorsára, amely egykor a magyar vizek meghatározó lakója volt, ma viszont már a túlélésért küzd.
Forrás: magyarallatvedelem.hu
- A magyar szürkemarha titka: ezért „pirók” színűek születéskor a borjak
- 99 millió éves titkok: új őscsigafajokat fedeztek fel magyar kutatók
- Fenséges ragadozómadarak a téli puszták felett
- A gazdálkodók szalma felajánlásokkal segítik az állatmenhelyeket a hideg időben
- Télen sem alszik a természet – különleges élet a Körös–Maros Nemzeti Parkban
- Cuki évkezdés: magyar tarka boci született a Nyíregyházi Állatparkban
2026. január 9.
A bundája nem páncél: a téli hideg veszélyei kutyáknál
2026. január 8.
Hóban és fagyban is biztonságban: a Gondosóra segít
2026. január 8.