99 millió éves titkok: új őscsigafajokat fedeztek fel magyar kutatók
Magyar kutatók közreműködésével két, 99 millió éves szárazföldi csigafajt azonosítottak mianmari borostyánban – ritka tudományos áttörés.
🐌 99 millió éves őscsigák nyomára bukkantak magyar kutatók közreműködésével
A tudomány számára eddig ismeretlen, 99 millió éves szárazföldi csigafajokat fedeztek fel magyar kutatók közreműködésével – közölte az ELTE az MTI-vel.
🌿 Borostyánba zárt múlt
Az őscsigákat mianmari borostyánkőből, vagyis megkövesedett növényi gyantából azonosították.
Amikor a kifolyt gyanta még friss és ragacsos volt, gyakran ejtett foglyul:
- 🍃 leveleket,
- 🌰 magokat,
- 🐜 és kisebb-nagyobb állatokat is.
A megszilárdult gyantában megőrződött maradványokat zárványoknak nevezik.
🌏 A világ egyik leggazdagabb lelőhelye
Az északkelet-mianmari Hukawng-völgyben bányászott borostyán a világ egyik leggazdagabb zárványtartalmú borostyánkő-típusa.
Kora megközelítőleg 99 millió év, vagyis a késő kréta kor legelejéről származik.
👉 Eddig:
- több mint 2000 növény- és állattaxont azonosítottak belőle,
- 2018 óta 30 szárazföldi csigafajt dokumentáltak burmitból.
A csigaházak sok esetben kiváló állapotban őrződtek meg.
🔬 Két új faj a tudomány számára
A közelmúltban felfedezett két új csigafaj a Diplommatinidae szárazföldi csigacsaládba tartozik, amely:
- alaktanilag rendkívül változatos,
- ma is létező fajokat foglal magába,
- jellemzően kisméretű csigákból áll.
🆕 Az új fajok nevei:
- Euthema convexispira – a név a héj domború kanyarulataira utal,
- Euthema torokzselenszkyi – Török-Zselenszky Tamás zenész, író és költő után kapta nevét.
🧠 Digitális csigaház 3D-ben
Az Euthema torokzselenszkyi apró holotípusát a Szegedi Tudományegyetemen nagy felbontású mikroCT-vizsgálattal szkennelték be.
📊 Ennek eredménye:
- háromdimenzióban forgatható,
- szabadon átvilágítható digitális modell,
- amelyen jól láthatók a faj elkülönítését segítő apró anatómiai jegyek.
🏛️ Múzeumba került leletek
Az E. torokzselenszkyi holotípusa, valamint a kutatásban szereplő Pulchraspira sp. példány a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának gyűjteményébe került.
🤝 Nemzetközi együttműködés
A kutatást Jean-Michael Bichain, a colmari Természettudományi és Néprajzi Múzeum kutatója vezette.
Az eredményeket a Zoosystematica Rossica tudományos szaklap közölte.
A munkában közreműködtek:
- HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont,
- Szegedi Tudományegyetem,
- ELTE Őslénytani Tanszék,
- Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei.
Forrás: MTI
- Nagy a baj: már nem énekelnek a kék bálnák Kalifornia partjainál
- Cuki videón a nyíregyházi jegesmedvék, akik bármiből tudnak játékot csinálni
- 20 méteres alagútból mentették ki a kutyust
- Új négylábú társakat keres a rendőrség
- Ellopta a show-t: egy farkaskutya lett a téli olimpia legnagyobb sztárja
- Mit mond egy friss magyar kutatás a nők és a kutyatartás kapcsolatáról?
2026. február 23.
Megélénkült a madárvilág a Kis-Sárréten
2026. február 23.
Játék és gondolkodás – így gazdagodott a debreceni törpekecskék otthona
2026. február 23.
Meddig érdemes etetni a madarakat?
2026. február 22.
Nem csak az ember képes rá? Meglepő felfedezés a bonobók fantáziájáról
2026. február 22.
Fájdalmas statisztika: melyik kutyák élnek a legrövidebb ideig?
2026. február 22.