85 millió éves ragadozó maradványait találták meg a Bakonyban

• EXO, Jó hírek
• 2026. március 6.

A Bakonyból előkerült 85 millió éves krokodilmaradványok új kérdéseket vetnek fel Európa és Afrika ősi kapcsolatáról.

Ősi ragadozó nyomaira bukkantak a Bakonyban

Különleges őslénytani felfedezésről számoltak be kutatók: egy 85 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították a Bakonyban. A leletet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoportjának munkatársai vizsgálták. A kutatók egy kivételes állapotban fennmaradt koponya segítségével tudták rekonstruálni a ragadozó megjelenését.

Az állat a Doratodon carcharidens nevet kapta, és a késő kréta időszakban élt, amikor a mai Európa területén szigetvilágokból álló táj terült el.

Egy krokodil, amely nem a vízben vadászott

A kutatók szerint ez az ősi ragadozó jelentősen eltért a ma ismert krokodiloktól. Bár mindössze körülbelül másfél méter hosszú lehetett, koponyája mély és dinoszauruszszerű volt, fogai pedig fűrészeltek, húsevő ragadozókra jellemző formát mutattak. Mindez arra utal, hogy gyors mozgású, szárazföldi ragadozóként élhetett, és nem a vízhez kötött életmód jellemezte, mint a mai krokodilokat.

A lelet az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről került elő, amely Európa egyik legjelentősebb őslénytani kutatóhelye.

A fosszíliát Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem kutatója vizsgálta együtt Ősi Attilával, az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetőjével, valamint a tanulmány első szerzőjével, Szegszárdi Mátéval.

Négy év különbséggel találták meg a koponya darabjait

A felfedezés története önmagában is figyelemre méltó. A koponya két darabját négy év különbséggel találták meg, és csak később derült ki, hogy a töredékek tökéletesen illeszkednek egymáshoz, és ugyanahhoz az egyedhez tartoztak.

A lelet jelentőségét Ősi Attila is kiemelte. Mint elmondta, korábban csupán fogak és apró töredékek utaltak arra, hogy ez a faj jelen lehetett a térségben. A most előkerült koponya azonban lehetővé tette, hogy a kutatók teljesebb képet alkossanak az állat megjelenéséről.

Váratlan fordulat az evolúciós történetben

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a Doratodon egy Afrikából származó faj lehetett, amely valamilyen ősi szárazföldi kapcsolat révén jutott el Európába.

„A részletes anatómiai vizsgálatok azonban váratlan fordulatot hoztak” – magyarázza a közleményben Szegszárdi Máté.

A koponya arányainak és szerkezetének elemzése alapján kiderült, hogy a faj nem áll közeli rokonságban az afrikai vagy dél-amerikai krokodilfélékkel. Ehelyett egy északi eredetű krokodilcsoporthoz tartozott, amelynek rokonai Észak-Amerikában és Ázsiában éltek.

A hasonló, dinoszauruszszerű megjelenés tehát nem közös eredetből származott, hanem az evolúciós konvergencia látványos példája: különböző fajok egymástól függetlenül fejlődtek hasonlóvá, mert hasonló életmódhoz alkalmazkodtak.

Új kérdések Európa ősi történetéről

A kutatók szerint ez a felismerés túlmutat egyetlen ősi ragadozó történetén. A Doratodon ugyanis korábban fontos bizonyítéknak számított abban az elméletben, amely szerint Európa és Afrika a kréta időszakban szárazföldi kapcsolatban állhatott egymással. Ha azonban ez a krokodil nem délről érkezett, hanem északi eredetű volt, akkor az egész elképzelést újra kell gondolni.

A kutatók ezért más, korábban afrikai bevándorlónak tartott európai fajokat is újra megvizsgáltak. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek az állatok valószínűleg régi, még a kontinensek feldarabolódása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai lehettek, amelyek Európában elszigetelten maradtak fenn.

„Így megoldódni látszik az ellentmondás, az őslénytani bizonyítékok mégsem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak: Európa minden bizonnyal Ázsiával és Észak-Amerikával együtt korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről” – összegezte Rabi Márton.

Forrás: MTI